Hasznos Linkek

 

 

 

 

Látogatók

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa10
mod_vvisit_counterTegnap14
mod_vvisit_counterA héten24
mod_vvisit_counterElőző héten97
mod_vvisit_counterA hónapban314
mod_vvisit_counterAz előző hónapban416
mod_vvisit_counterÖsszesen1065152
Ma 2019. július 23., kedd, Lenke napja van. Holnap Kinga és Kincső napja lesz.

Tiszadorogma Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 4/2018.(IV.25.) önk.rend.

FacebookIWIW megosztásGoogle könyvjelzőTwitter

Tiszadorogma Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2018(IV.25) sz. önkormányzati rendelete a településkép védelméről[1]

 

 

Tiszadorogma Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró

  • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének,
  • a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak,
  • a Miniszterelnökség Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága,
  • a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint
  • a partnerségi rendelet szerinti résztvevők

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

 

 

 

 

I. Fejezet

Általános rendelkezések

 

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

 

1. § E rendelet célja Tiszadorogma Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

 

2. § E rendelet területi hatálya Tiszadorogma Község közigazgatási területére terjed ki.

 

3. § E rendelet előírásait Tiszadorogma Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

 

2. Értelmező rendelkezések

 

4. § E rendelet alkalmazásában:

1.    Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.

2.    Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

3.    Címtábla: Az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

4.    Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.

5.    Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.

6.    Hirdetővitrin: közösségi célú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, átlátszó burkolattal ellátott berendezés.

7.    Óriásreklám: az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó méretű, hirdetések elhelyezésére alkalmas közterületről látható építmény.

8.    Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között  előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.

9.    Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.

10.                       Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.

 

 

II. Fejezet

A helyi védelem

 

3. A helyi védelem célja

 

5. § (1) A helyi védelem célja Tiszadorogma Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2)     A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

 

4. A helyi védelem fajtái

 

6. §      (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2)     A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a)      építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b)      táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c)      szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,

d)      az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére terjedhet ki.

(3) Az egyedi védelem alatt álló épített értékek listáját a  4. sz. melléklet tartalmazza.

 

 

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

 

7. § (1) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - írásban - a polgármesternél kezdeményezheti.

(2)     A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.

(3)     A helyi védelem alá helyezésre, valamint a megszüntetésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a)      a védelemre javasolt, ill. a védett érték megnevezését,

aa)   egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,

ab)  területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b)      a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,

c)      a kezdeményezés rövid indokolását,

d)      a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4)     A védelem megszűnik, ha

a)      a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,

b)      a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy

c)      ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

(5)     A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a)      az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,

b)      műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c)      az illetékes építésügyi hatóságot,

d)      a kezdeményezőket.

 

8. § A helyi védelem alá helyezést elrendelő, vagy azt megszüntető önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

 

9. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Tiszadorogma Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”. A tábla anyaga kő, fa, vagy fém.

(2)     A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(3)     A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

 

6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

 

10. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2)     A nyilvántartás tartalmazza:

a)      a védett érték megnevezését,

b)      a védett érték nyilvántartási számát,

c)      a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),

d)      a védelem típusát,

e)      a védett érték helymeghatározásának adatait, - területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (utca, házszám, helyrajzi szám),

f)       a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,

g)      a védett értékhez fűződő korlátozásokat,

h)      a védett érték állapotfelmérésének adatait,

i)        a helyreállítási javaslatot,

j)        a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat,

k)      a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).

(3)     A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

 

7. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

 

11. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2)     A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

 

8. A helyi védelemmel érintett ingatlanok költségviselése

 

12. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2)     A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

(3)     Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

a)      a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,

b)      a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja,

c)      a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.

 

III. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek

 

9. Tiszadorogma Község településkép szempontjából meghatározó területei

 

13. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Tiszadorogma Község teljes közigazgatási területét:

a)      Falusias karakterű terület,

b)      Külterület,

c)      Táj- és természetvédelmi területek - országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek (országos jelentőségű védett természeti területek, ex lege védett területek, természeti értékek, emlékek stb.), Natura 2000 területek, Ramsari területek, országos ökológiai hálózat övezetei, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete - ahol e rendelet előírásai mellett az egyéb jogszabályok előírásait is alkalmazni kell.

(2)     A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. számú melléklet, a táj- és természetvédelmi területek lehatárolását az 1. sz. függelék tartalmazza.

 

IV. Fejezet

Településképi követelmények

 

10. Településképi szempontból meghatározó területeken az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

 

14. § (1) A község közigazgatási területén az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a harsány, rikító színek.

(2)     A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.  

(3)     Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.

(4)     Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

 

11. Falusias karakterű területre vonatkozó területi építészeti követelmények

 

11.1 A zöldfelület kialakításának követelményei

15. § (1) A telkek területének burkolatlan, be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani..

(2)     A településképi szempontból meghatározó területeken fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt a 2. sz. függelék szerinti tájban honos fa- és cserjefajok alkalmazandók.

(3)     A településképi szempontból meghatározó területen a 3. sz. függelékben szereplő növényfajok nem alkalmazhatók.

 

11.2 A kerítés kialakításának követelményei

16. § (1) Saroktelkek esetében a telek határain épített kerítésnek a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig a lábazat feletti teljes felületen, áttört kialakításúnak kell lennie.

(2)     Az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

(3)     A meglévő kerítések megtarthatók, felújíthatók.

 

11.3 Közlekedési célú közterületek kialakításának követelményei

17. § (1) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki.

(2)     Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a 2. sz. függelék szerinti tájban honos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni, a 3. sz. függelékben felsorolt fafajok kizárásával.

(3)     A közművezetékek telepítésénél, az elrendezés tervezésénél az utak fásítását is figyelembe kell venni.

 

11.4 Zöldterület (közpark) kialakításának követelményei

18. §  Közpark területének legalább 40%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, vagy fenntartani.

 

12. Külterületre vonatkozó területi építészeti követelmények

 

19. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken a telepítendő növényfajok kiválasztásakor a tájban honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, összhangban vannak az adott területnek és környezetének funkcióival. A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékét a 2. sz. függelék tartalmazza.

(2)     A településképi szempontból meghatározó területeken az e rendelet 3. sz. függeléke szerinti „Növénytiltó listák”-ban szereplő növényfajok nem alkalmazhatók.

 

13. Táj- és természetvédelmi területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

 

20. §  A település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek megóvását, az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartásával biztosítani kell.

 

14. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

14.1 Falusias karakterű terület

21. § (1) A településkép védelme érdekében új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.

(2)     A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.

(3)     A homlokzat felújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.

(4)     Előkert nélküli telken elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.

(5)     A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek.

 

14.2 Külterület

22. §  Mezőgazdasági területen elhelyezhető építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően, természetes anyagból kell kialakítani.

.

 

15. Helyi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények

 

23. § A helyi védelem alatt álló épületeknél, építményeknél építési munkák a következő szabályok betartásával végezhetők:

a)      A fő tömeg és tetőforma, külső homlokzat, alkalmazott anyagok, azok színe és felülete, a tagozatok, a nyílásrendek és osztások megtartandók.

b)      A helyi védelem alatt álló épület felújítása, bővítése, átalakítása esetén a nyílászárók, illetve a tetőhéjalás anyagaként csak természetes anyagok használhatók (cserép, fa).

c)      A helyi védelem alatt álló épület, építmény telkének utcai kerítése lehetőleg természetes anyagból (fa vagy sövény) készüljön, illetve igényes kialakítású, áttört fémkerítés lehet.

d)      Közterületre néző homlokzatra nem helyezhető ki gázkészülék égéstermék kivezetése, parabola antenna, illetve klímaberendezés.

e)      A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el.

f)       Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte lévő közterületen nem helyezhető el.

 

24. § Egész épület, vagy szerkezeti elemek bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges. Helyi védett épület bontására csak a védettség 7.§ szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.

 

16. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

 

25. § Egyéb műszaki berendezésekkel szembeni elvárások a településképi szempontból meghatározó területeken:

a)      A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

 

17. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok

 

26. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.

(2)     Újonnan kialakításra kerülő lakóterületen villamos energia hálózat vezetékei légkábellel is, új vagy korszerűsítésre kerülő hírközlési hálózat földkábellel létesíthető.

(3)     Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(4)     Közterületen lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.

(5)     A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.

(6)     Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.

(7)         A csapadékvíz-, ill. szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.

 

18. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

 

27. § A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek az alábbiak:

a)      belterület,

b)      országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek,

c)      országos ökológiai hálózat övezetei,

d)      tájképvédelmi terület,

e)      Ramsari területek,

f)       Natura 2000 területek.

 

28. § A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területek – a környezetbe illesztés feltételeivel – az alábbiak:

a)      a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével,

 

19. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények

 

29. § (1) A település reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a 104/2017.(IV.28.) Korm.rendelet 1. és 2. mellékletei által meghatározott területfelhasználású területen és módon.

(2)     Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen reklámot, reklámhordozót, cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.

(3)     Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.

 

30. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.

 

20. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

 

31. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(2)     Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(3)     Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.

 

21. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

 

32. § (1) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.

(2)     A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

(3)     Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.

(4)     A település közigazgatási területén reklámhordozó és reklám – a településképvédelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel – az alábbi fokozott védelem alatt álló területeken, közterületen és magánterületen sem helyezhető el:

a)      helyi jelentőségű védett érték területén;

b)      országos természetvédelmi oltalom alatt álló területeken (országos jelentőségű védett természeti területek, ex lege védett területek, természeti értékek, emlékek stb.), Natura 2000 területeken, Ramsari területeken, országos ökológiai hálózat övezetein, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetén;

c)      régészeti érdekű területen és a régészeti lelőhely területen.

(5)     Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel.

(6)     Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges

 

33. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(2)     Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

a)      a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,

b)      nem alakítható ki villogó effektussal, illetve

c)      a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

d)      Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

e)      Belterületen 1,0 m²-es nagyságot meghaladó reklám, reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el, és nem engedélyezhető 1,0 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés sem.

 

22. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

 

34. § (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.

(2)     Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.

 

V. Fejezet

A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

 

23. Rendelkezés a szakmai konzultációról

 

35. § (1) A településkép védelme érdekében a település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester -  szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2)     Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:

a)    Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.

b)    A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.

c)    Lakóépület magastetőtől (25-45°) eltérő tetőkialakítása esetén.

d)    Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,

e)    közterületen vízáteresz építése, átépítése

f)     új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

fa)     műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,

fb)     antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.

(3)     Az önkormányzat kötelező szakmai konzultáción való részvételre szólítja fel a tulajdonost, abban az esetben, ha:

a)      a település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt,

b)      az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonos 30 napon belül nem távolította el.

(4)     A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a)    az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,

b)   a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.

(5)     A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.

(6)     A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben foglaltakat az építés során be kell tartani.

(7)     A szakmai konzultáció díj és illetékmentes.

 

24. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai

 

36. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak.

(2)     A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének.

(3)     Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban különösen vizsgálni kell, hogy:

a)      azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,

b)      teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,

c)      a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak

d)      a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

e)      összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

f)       a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,

g)      a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,

h)      a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,

i)        meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe

j)        megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

 

VI. Fejezet

A településképi véleményezési eljárás

 

25. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

 

37. § (1) Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben:

a)      új építmény építési engedélyezési eljárásakor,

b)      meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.

 

38. § A polgármester a véleményét a 36. § felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapítja.

 

26. A településképi véleményezés szempontjai

 

39. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2)     A településképi véleményezési eljárás a Kormányrendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

 

27. A településképi véleményezési eljárás szabályai

 

40. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 2. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani.

(2)     A településképi vélemény kialakításánál a Kormányrendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.

 

VII. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

 

28. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

 

41. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva.

 

42. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a Kormányrendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:

a)      Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

b)      Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén.

c)      Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.

(2)     A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

a)      meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest

aa)   jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,

ab)  többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,

ac)   amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra,

ad)  érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,

ae)   érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát.

b)      védett épület közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere esetén.

c)      településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített

ca)   kirakat kialakítása,

cb)  reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése esetén.

d)      helyi védett értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében.

 

43. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

 

29. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai

 

44. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2)     A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:

a)      megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

b)      kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

c)      a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(3)     Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a)      azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,

b)      a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak

c)      összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d)      megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

(4)     A polgármester a tervezett építési tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban, a Kormányrendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Kormányrendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.

 

30. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

 

45. § (1) Az ügyfél a polgármesternél kezdeményezi a településképi eljárást, – papíralapú – bejelentés formájában.

(2)     Az eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a 3. melléklet tartalmazza.

(3)     A településképi bejelentési eljárás díj –és illetékmentes.

 

VIII. Fejezet 

A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság

 

31. A településképi kötelezési eljárás

 

46. § (1) Településképi követelmény megszegésének minősül az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás, valamint a 35-45. §-ban felsorolt településkép-érvényesítő eszközök szerinti kötelezettség:

a)      elmulasztása,

b)      alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,

c)      alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása.

(2)     Az önkormányzat polgármestere kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést (az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására) bocsát ki.

(3)     A településképi kötelezési eljárásban – a kötelezés jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével – fel kell hívni az érintettet a kötelezés tárgyát képező állapot megszüntetésére.

 

32. A településkép-védelmi bírság

 

47. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete, amennyiben a kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, a kötelezettel szemben 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.

(2)     A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

a)      a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b)      a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c)      a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d)      a jogsértő állapot időtartamát,

e)      a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f)       a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g)      a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(3)     A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

(4)     A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.

(5)     A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.

 

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

 

33. Hatályba léptető rendelkezések

 

48. § E rendelet 2018.július hó 01 napján lép hatályba.

 

34. Hatályon kívül helyező rendelkezések

 

49. § Hatályát veszti Tiszadorogma Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámelhelyezéséről szóló 10/2017. (XII.20.) számú és a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 11/2017 (XII.20)  Önkormányzati rendelete.

 

 

 

        

                        Tóth Zoltán                                                         Burainé Hajdu Éva

                       polgármester                                                                  jegyző

 

A rendelet kihirdetésre került:

2018. április 25.

 

Burainé Hajdu Éva

jegyző

MELLÉKLETEK

1.    melléklet a településkép védelméről szóló 4 /2018. (IV.25) számú önkormányzati rendelethez

 

A településkép, tájkép - meghatározó területeinek lehatárolása:

 

 

2.melléklet a településkép védelméről szóló 4 /2018. (IV.25) számú önkormányzati rendelethez

                                                     

Településképi véleményezés – KÉRELEM

TISZADOROGMA KÖZSÉG POLGÁRMESTERE 

TISZADOROGMA

 

K É R E L E M

 

1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:

    (továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)

_______________________________________________________________________________

2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:

_______________________________________________________________________________

3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:

_______________________________________________________________________________

4. Az ingatlan adatai:

    A telek területe: _____________________

    A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: ______________________________________

5. Az épület bruttó beépített alapterülete:

 _________________________________

6. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):

_________________________________________________________________________

7. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:

____________________________________________         _______________________

7. A kérelemhez csatolt mellékletek:

Építészeti-műszaki tervdokumentáció ________ pld

Építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ________ db

Egyéb szakhatósági állásfoglalás ________ pld

Egyéb okirat ___________________________________________________________________

Alulírott építtető (tervező) kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti építményről településképi véleményt alkotni szíveskedjenek.

 

Kelt: _________________-, ______- év ______________hó ______nap

 

 

         _____________________________

             aláírás (kérelmező)

3        melléklet a településkép védelméről szóló 5 /2018. (IV.25) számú önkormányzati rendelethez

 

Településképi bejelentési tervdokumentáció – Bejelentés

 

TISZADOROGMA KÖZSÉG POLGÁRMESTERE 

TISZADOROGMA

 

K É R E L E M

 

1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:

    (továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)

________________________________________________________________________________

2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:

________________________________________________________________________________

3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:

________________________________________________________________________________

4. Az ingatlan adatai:

    A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: _______________________________________

5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):

________________________________________________________________________________

6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:

____________________________________________         _______________________ 

7. A kérelemhez csatolt mellékletek:

Építészeti-műszaki tervdokumentáció ________ pld

Építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ________ db

Egyéb szakhatósági állásfoglalás _________ pld

Egyéb okirat ____________________________________________________________________

Alulírott építtető (tervező) kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti tevékenység településképi bejelentését tudomásul venni szíveskedjenek.

 

Kelt: _________________-, ______- év ______________hó ______nap

 

         ______________________________

             aláírás (kérelmező)

 

4        melléklet a településkép védelméről szóló 5 /2018. (IV.25) számú önkormányzati rendelethez

Helyi egyedi védelem

 

sor-szám

utca megnevezése

házszám

helyrajzi-

szám

 

1.

Református templom

 

69

2.

Parókia épülete

 

63

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FÜGGELÉKEK

1        függelék a településkép védelméről szóló 4 /2018. (IV.25) számú önkormányzati rendelethez

 

Táj- és természetvédelem alatt álló területek

 


 

2. függelék a településkép védelméről szóló 4 /2018. (IV.25) számú önkormányzati rendelethez

Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke

 

 

Lombos fafajok

tudományos (latin) elnevezés

magyar elnevezés

Acer campestre

mezei juhar

Acer platanoides

korai juhar

Acer pseudoplatanus

hegyi juhar, jávorfa

Acer tataricum

tatár juhar, feketegyűrű juhar

Alnus glutinosa (allergén)

enyves éger, mézgás éger, berekfa

Alnus incana

hamvas éger

Betula pendula (allergén)

közönséges nyír, bibircses nyír

Betula pubescens

szőrös nyír, pelyhes nyír

Carpinus betulus

közönséges gyertyán

Cerasus avium (Prunus avium)

vadcseresznye, madárcseresznye

Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb)

sarjmeggy, török meggy

Fagus sylvatica

közönséges bükk

Fraxinus angustifolia ssp. pannonica

magyar kőris

Fraxinus excelsior

magas kőris

Fraxinus ornus

virágos kőris, mannakőris

Juglans regia

közönséges dió

Malus sylvestris

vadalma

Padus avium

zelnicemeggy, májusfa

Populus alba *

fehér nyár, ezüst nyár

Populus canescens *

szürke nyár

Populus nigra *

fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár

Populus tremula

rezgő nyár

Pyrus pyraster

vadkörte, vackor

Quercus cerris

csertölgy, cserfa

Quercus petraea (Q. sessiliflora)

kocsánytalan tölgy

Quercus pubescens

molyhos tölgy

Quercus robur (Q. pedunculata)

kocsányos tölgy, mocsártölgy

Salix alba (allergén)

fehér fűz, ezüst fűz

Salix fragilis

törékeny fűz, csörege fűz

Sorbus aria

lisztes berkenye

Sorbus aucuparia

madárberkenye

Sorbus domestica

házi berkenye, fojtóska

Sorbus torminalis

barkóca berkenye, barkócafa

Tilia cordata (T. parviflora)

kislevelű hárs

Tilia platyphyllos (T. grandifolia)

nagylevelű hárs

Ulmus glabra (U. montana, U. scabra)

hegyi szil

Ulmus laevis

vénic szil, lobogós szil, vénicfa

Ulmus minor (Ulmus campestris)

mezei szil, simalevelű mezei szil

 

 

Tűlevelű fajok (fenyők)

tudományos (latin) név

magyar elnevezés

Juniperus communis

közönséges boróka, gyalogfenyő

 

Lombos cserjék

tudományos (latin) név

magyar elnevezés

Colutea arborescens

pukkanó dudafürt

Cornus mas

húsos som

Cornus sanguinea

veresgyűrű som

Crataegus laevigata (C. oxyacantha)

kétbibés galagonya

Crataegus monogyna

egybibés galagonya

Euonymus europaeus

csíkos kecskerágó

Euonymus verrucosus

bibircses kecskerágó

Frangula alnus (Rhamnus frangula)

kutyabenge

Hippophae rhamnoides

homoktövis

Lonicera xylosteum

ükörke lonc, ükörke

Prunus spinosa

kökény

Rhamnus catharticus

varjútövis (benge)

Ribes uva-crispa

-

Rosa canina

gyepűrózsa

Salix caprea

kecskefűz

Salix cinerea

rekettyefűz, hamvas fűz

Salix purpurea

csigolyafűz

Salix viminalis

kosárkötő fűz

Sambucus nigra

fekete bodza

Sambucus racemosa**

fürtös bodza

Spirea salicifolia

fűzlevelű gyöngyvessző

Staphylea pinnata

mogyorós hólyagfa

Viburnum lantana

ostorménfa

Viburnum opulus

kányabangita

* nem „szöszös”, hím egyedek telepítése javasolt csak

** 500 m felett javasolható a telepítése

Allergén növényfajok telepítése kizárólag külterületen, belterülettől és beépítésre szánt területtől nagy távolságra javasolható.

 


 

3.függelék a településkép védelméről szóló 4 /2018. (IV.25) számú önkormányzati rendelethez

Növénytiltó lista

1143/2014. EU rendelet

az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának

 és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről

 

A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak.

 

Az Európai Unió számára veszélyt jelentő

idegenhonos inváziós növényfajok (IAS) jegyzéke

(Hatályos 2017. augusztus 2-ától)

 

magyar név

tudományos név

aligátorfű (papagájfű, papagájlevél)

Alternanthera philoxeroides

karolinai tündérhínár

Cabomba caroliniana

közönséges vízijácint

Eichhornia crassipes

cingár (aprólevelű) átokhínár

Elodea nuttallii

hévízi gázló

Hydrocotyle ranunculoides

nagy fodros-átokhínár

Lagarosiphon major

nagyvirágú tóalma

Ludwigia grandiflora

sárga tóalma

Ludwigia peploides

strucctoll-süllőhínár

Myriophyllum aquaticum

felemáslevelű süllőhínár

Myriophyllum heterophyllum

közönséges selyemkóró

Asclepias syriaca

chilei óriáslapu (óriásrebarbara)

Gunnera tinctoria

kaukázusi medvetalp

Heracleum mantegazzianum

perzsa medvetalp

Heracleum persicum

Szosznovszkij-medvetalp

Heracleum sosnowskyi

bíbor nebáncsvirág

Impatiens glandulifera

sárga lápbuzogány

Lysichiton americanus

japán gázlófű

Microstegium vimineum

keserű hamisüröm

Parthenium hysterophorus

rózsás tollborzfű

Pennisetum setaceum

ördögfarok-keserűfű

Persicaria perfoliata (Polygonum perfoliatum)

japán nyílgyökér (kudzu)

Pueraria montana var. lobata (Pueraria lobata)

borfa, tengerparti seprűcserje

Baccharis halimifolia

 

269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet

a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól

 

A kormányrendelet melléklete meghatározza azoknak a fajoknak a listáját, melyek inváziós és termőhely-idegen növényfajoknak tekinthetők, így az 5. § (2) bekezdés értelmében a Natura 2000 gyepterületeken ezek megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással.

 

Az érintett növényfajok:

 

1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

akác

Robinia pseudo-acacia

amerikai kőris

Fraxinus americana

bálványfa

Ailanthus altissima

keskenylevelű ezüstfa

Elaeagnus angustifolia

fekete fenyő

Pinus nigra

erdei fenyő

Pinus silvestris

gyalogakác

Amorpha fruticosa

kései meggy

Prunus serotina

zöld juhar

Acer negundo

 

2. Lágyszárú inváziós növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

alkörmös

Phytolacca americana

japánkeserűfű fajok

Fallopia spp.

kanadai aranyvessző

Solidago canadensis

magas aranyvessző

Solidago gigantea

parlagfű

Ambrosia artemisifolia

selyemkóró

Asclepias syriaca

süntök

Echinocystis lobata

 

43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet

a növényvédelmi tevékenységről

 

A rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).